Magyarország (egyre több polgára) szemellenzős

Olvasom az egyik hírportálon, hogy a Népszava megrendelésére (tehát nem kormánypárti lap) készített közvéleménykutatásból az derül ki, hogy egyre többen hibáztatják Brüsszelt és a szankciókat a hazai inflációért, hogy egyre nehezebb kijönni a havi fizetésből. Uram Atyám, hova jutottunk! Hogy ennyi korlátolt ember legyen egy ilyen kicsi országban!

Ami a tény: a hazai infláció kb másfél éve kezdett bele a nagyarányú gyorsításba, DE az ukrajnai háború csak(?) nem sokkal több mint egy éve kezdődött, mint ahogy a szankciókat is csak ezután datálhatjuk.
Ami a tény: A brüsszeli politika éppen úgy kell(ene) hasson minden európai országra, aki az EU tagja, ezzel szemben az EU-s átlag infláció a fele a magyarnak, de még a közvetlen, posztszocialista országokban is jelentősen kisebb a pénzromlás, mint idehaza.
Ami a tény: Orbán folyamatosan a szankciókat ostorozza, azt szajkózza, hogy kiváltképp az energia árakra azok vannak rontó hatással, ezzel szemben Orbán az általan szapult intézkedések mindegyikét megszavazta, tehát az ő keze is benne van azokban. És az is tény, hogy az EU többi országában már majdnem a háború előtti szintre zuhant vissza a benya ára, nálunk még mindig minimum 30%-al felette van annak.
Ami a tény: Orbán folyamatosan azt mondja: az ársapkák jelentik a védelmet a (még) magasabb infláció ellen. Ezzel szemben szakértők hada van azon a véleményen, hogy ez inkább gerjeszti (a helyettes termékek árának emelésével), és a kivezetés is fájdalmas lesz, hiszen akkor pedig majd azonnal a piaci szintre ugrik majd a most árstoppos termékek ára. DE: Orbán minden bizonnyal a szakembereknél is többet tud? Szerintem nem. Ember, ha mindenki azt mondja részeg vagy, menj haza, és aludd ki magad – szokták volt hasonló esetekre mondani.

Szóval a fentiek miatt (sem) igazán értem a közvéleménykutatás eredményét. Csak az okozhatja, hogy az orbán által mantrázott Brüsszel (Soros, Gyurcsány, Libsik) a hibás mindenért, kezd eredményt hozni, még az eddig gondolkodó emberek tudatát is elhomályosítja ez a marhaság… És milyen fájó lesz majd az ébredés!

2 hozzászólás “Magyarország (egyre több polgára) szemellenzős” bejegyzéshez

  1. Bangladesi, vietnami emberekre mennek el a milliárdok…
    Olvasom, amikor egy egy új beruházás indul, hogí azokhoz mennyi az állami hozzájárulás. 10-30-60 milliárd forint, aztán leosztom a létrehozandó munkahelyek szánával, és kiderül, hogy 30-60 millióba kerül állambácsinak egy egy munkahely. De ezek javarésze már nem magyar embereknek jön létre…
    Elég csak a debreceni akkugyárat nézni: az ott létrejövő munkahelyek cask kisebbik hányadában fognak helyiek, vagy akár magyarországi emberek dolgozni, már most látszik, hogy munkaerő importra lesz szükség. Egyrészt azért, mert nincs annyi munkanélküli a környéken, másrészt pedig ha lenne is, nem megy majd az akkugyárba dolgozni. Én sem mennék konkrétan, pedig ott többet kereshetnék. De ez most nem ide tartozik. És tegyük hozzá, ezzel Debrecen nincsen egyedül.
    Győrben, illetve a környékén már évek óta cask az nem dolgozik, aki igazán nem akar, vagyis munkásnélküliség van, nem munkanélküliség. Ennek ellenére ide is akkugyárat akarnak – a helyiek tiltakozása ellenére is. És persze ebben is lennének állami milliárdok… És kik dolgoznának? Jó esetben felvidékiek, rosszabb esetben ukrán, vietnámi, indiai, és a jó ég tudja honnan ide verbuvált melósok. Tágabban értelmezve (az állami hozzájárulást), a Te, az én, a MI adónkból létrehozott munkahelyekre.
    Hol lesz ennek haszna? SZJA-ból? 400 ezres fizetést nézve a 30 milliós támogatás 500 hónap alatt térül meg… De még ha 800 ezret keresnének is, az is több mint 10 év! Amit egy vietnámi emberbe ruházunk be! Nem egy magyarba, nem egy hazai állampolgárba! De ha valaki önállósodni akarna, és ahhoz kér állami támogatást, akkor bizony fekötheti a gatyát, a lóvéhoz akar az államtól jutni! Ha van egy jó ötlete, max a “Cápáktól” remélhet valamit… Vagy legyen minimum 1 nyereséges éve, biztosítéka, kezese, entyempentyem – s akkor talán kap 3-5 milliót.
    Szóval értem én, hogy nagyhatalom legyünk akkugyártásban. Értem én hogy fejlődni kell. Értem én, hogy kellenek a munkahelyek (a koreaiaknak, indiaiaknak…). De kellenek a termőföldek is. Kell a tiszta víz is, és a természeti kincseink is. És nem kéne az út szélén hagyni azokat, akik önállósodi akarnak (de ne is lökjük őket az árokba). Ha van invesztálni való pénze az államnak, akkor nem feltétlen akkugyárakra, Vodafone-ra kellene költeni, hanem a magyar emberekre. Belőlünk élnek. Nem is rosszul…

  2. Az ársapka miatt magasak a benzinárak kishazánkban
    Hétfőn megjelent cikkben az MNB igyekszik magyarázatot adni arra, miért drágább 30-70 forinttal a benzin nálunk, mint a környező országok többségében, annak ellenére, hogy Európaszerte az üzemanyagok ára a háború előttre esett vissza.
    Nos, ebben az anyagban részletesen végigzongorázza az ár alkotóelemeit. Így az alapanyag árát is, amely ugyan olcsóbb (Ural tip kőolaj), mint amit az EU-ban általában használnak, de az állam az árkülönbözetet 95%-al adóztatja, ez tehát nem adhatja az eltérést.
    Bár Magyarországon a legmagasabb EU-szerte az ÁFA, ám a jövedéki adó csak az alsó harmadban van, így a középmezőnyben vagyunk adótartalom mértékben. Persze lehetne ezen csökkenteni, de hát…
    És jött a kis és nagykereskedelmi árrés. Ami bizony kishazánkban a környékbéli piacokhoz képest átlagosan a duplája… Persze megvan erre is a magyarázat. Az ársapkás időszak veszteségeinek kompenzálása, akár nagy, akár kiseker oldalon. Nagyker+MOL kisker oldalon kissé visszás a kép, hiszen a MOL rekord bevételt, és rekord nyereséget ért el tavaly, vagyis az ársapkás időszak alatt is erős volt a jövedelemtermelő képessége. Az egyéb kutaknál már érthetőbb, hiszen ők a MOL-tól 480-ért vették az ugyanennyiért továbbadott naftát. Vagyis nekik valóban nem volt nyereségük, jövedelmük.
    Kérdés csak az, hogy meddig tart még a visszapótlás? Vagy már ezekhez az árakhoz kell hozzászokjunk?
    És azért ezzel kapcsolatban felmerül még a kérdés, hogy mi fog történni az ársapkás élelmiszerekkel, amikor a hatósági árakat kivezetik? A termelők, kereskedők ugyanezt a sémát másolják majd? Elméletileg jó esély van rá, hiszen ők is buktak a dolgon… Akkor viszont le kell majd mondjunk a rántott csirkemellről egy darabig, vagy legalább át kell álljunk majd a zóna adagokra… Persze az egész nem lenne annyira fájó, ha be sem vezették volna a hatósági árat…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük