A mai napon a magyar állam visszavásárolta a Budapest Airportot, vagyis újra van repülőterünk! Hurrá, ez alig 3.1 milliárd EUR-óba került mindössze a magyar adófizetőknek, de hát ugye ennek javarésze hitel, az az 1.44 milliárd EUR mindenképpen, amit az előző üzemeltető hagyott örökül az új gazdáknak!
Már egy ideje mentek a tárgyalások a reptér megvásárlásáról, hiszen ez Orbán nagy vágyálma volt, hiszen stratégiailag, nemzetgazdaságilag kritikus objektumnak tartja. Persze no, van benne igazság, de talán abban is, hogy üres bugyellérissal olyankor, amikor az oktatás, az egészségügy haldoklik, nem kellene plázázni menni, kiváltképpen olyan hitelkártyával, ami mögött már fedezet sincsen…
Sokakkal ellentétben én nagyon nem érzem életrevalónak ezt a vásárlást, több okból sem. Egyrészt szerintem eddig is elvoltunk a reptér tulajdonjoga nélkül, soha nem fordult elő, hogy Szíjjártó miniszter úr gépét nem engedték leszállni, vagy Orbán a meccsről hazatérve nem tudott landolni. Vagyis: a reptér működött. Vagyis, ez mindössze Orbán megalomániájának újabb mozzanata – mint ahogy jó pár ilyen bevásárlás is volt már.
Mert azért ez a 3100 millió Euró sok minden másra is elég lett volna, de ha nem költik el, akkor meg nem nyomja vastagabbra a hitelszámok vonalát.
Hogy mennyire lesz ez majd megérülő beruházás? Hát biztosan nem a hatalmasan jövedelmező intémények, vállalkozások közé tartozik a reptér, úgyhogy kell majd várni arra, hogy visszacsöpögjenek az eurócskák. Még úgy is, hogy a stratégia szerint a mostani 80% tulajdoni arányt eladásokkal rövidesen 51%-ra csökkentik majd le.
Nekem nagyon olyan üzletnek tűnik ez is, mint a kelebiai vasút felújítása: beborítunk egy csomó pénzt, hogy azután azt soha ne lássuk viszont.
És persze eszembe jutott az is, hogy pár napja milyen büszkén jelentették ki a kormányzati oldalon, hogy rövidesen a lakósság túlnyomó része akár 20 perc alatt elérhet majd 4 sávos gyorsforgalmi utat. De hogy addig hány kátyún kell keresztülverekednie magát, arról nem szól a fáma – Pedig hát az autópályáink egy része sem egy magas színvonal (M1), de az 1-2-3 számjegyű úzjaink nagy hányada kritikán aluli… Hogy hogy jönnek az utak a reptérhez? Ez is közlekedés, nem? És ha már közlekedés… A MÁV éppen most készül 40 éves mozdonyokat bérelni, mert sok esetben azért marad ki járat: mert nem tudnak megfelelő gépet kiállítani… Talán ide is lehetne pár eurócskát csöpögteni…
De hát beszélek itt zöldségeket! Örüljünk annak, hogy végre újra van repterünk, Gyuri Bácsi mehet majd oda is koncertezni… Van egy magasan ráfzetéses mobiltársaságban tulajdonhányadunk – SZUPER! És lesz majd egy olyan vasútvonalunk, amely felújításának gyümölcsét a kínaiakon kívül nem sokan élvezik majd, és ami olyan 100 év alatt akár meg is térülhet. Már ha ki tudjuk fizetni majd a kínai hitelt…